Cuki kis történet az, amit nemrégiben olvastam Leonardo da Vinciről és az ő nagy gasztronómiai gondjáról, ami már-már művészetét is fenyegette. Cuki szó szerint is, mert egy édességgel gyűlt meg a mester gondja, pontosabban annak hiányával.

Leonardo ugyanis marcipánból formázott kis szobrocskákat, csakhogy nem akármilyen marcipánból. Az ő alapanyagát a Szent Korona kolostor apácái kifejezetten neki készítették mézből, tojásfehérjéből és mandulából és a nővérek szigorúan őrizték a receptúrát, titkolták az összetevők mennyiségét, az elkészítés idejét pedig a rendfőnök asszony döntötte el. Minőségi marcipán volt ez, ez volt az oka Leonardo szívfájdalmának, hiszen legfőbb mecénása, Ludovico Maria Sforza, Milánó hercege és az ő udvartartása ugyancsak ízletesnek találta az apácák marcipánját és a művész szobrocskáit az utolsó morzsáig felfalták. Íme a falánk uralkodó:

Ahogy konyhai feljegyzéseiből kiderül, Leonardo alternatívát próbált találni, hogy alkotásai maradandóbbak legyenek, olyan alapanyagot keresett „ami nem ízlik annyira az embereknek”. A mester próbálkozott a Biancomangiare nevű ennivalóval - ez egyfajta mandulazselé lehetett – ám annak keménysége nem volt tökéletes. A legnagyobb gond azonban az volt, hogy – miután Fazio Cardano ügyvéd, aki geometriai tanácsokkal segítette Leonardo munkáját, kémiai vizsgálatot végzett -  kiderült, ez az anyag penészedésre hajlamos, egyszóval a szobrok „élvezeti értéke kockázatos”. És ahogy a mester írja: „A marcipán esetében ilyen kellemetlenség soha nem jelentkezett, bár lehet, hogy csak azért, mert gyorsan befalták és nem maradt rá idő.”

A fenti sztori Shelaghl & Jonathan Routh: Leonardo da Vinci konyhai feljegyzései című könyvében olvasható, az "emlékirat" persze nagy valószínűséggel fikció, a szerzőpáros igazán szórakoztatóan csapja be olvasóit, érdemes  belelapozni. :) Mindenesetre ezután minden marcipánfiguráról Leonardo fog eszembe jutni. :) Igaz nálunk nem sok fogy, maximum a szülinapi tortákra teszek egy-egy darabot. Aki viszont rajong a műfajért ne elégedjen meg a cukrászdai borzalmakkal. Ha van egy kész massza, lehet jókat gyurmázni vele, akár a gyerekekkel együtt. Nézzétek csak, hogyan készülnek a gyümölcsök!

Ha pedig klasszikus rózsával díszítenéd a saját készítésű tortádat, az sem nagyon bonyolult. Íme a segítség: