Hogy kicsoda Kondorné? Egy rokon, egy barát, egy szomszéd, valaki, akinek neve azért maradt fenn, mert bekerült egy szakácskönyvbe. Pontosabban abba a két kézzel írott kis füzetecskébe, ami az írónő, Szabó Magda hagyatékából került elő. Ezek egyike az 1800-as évek elejéről Jabolonczay Gizelláé volt, aki főhőse a híres családregénynek, a Régimódi történeteknek. (A sztori szerint ő szerette el Szabó Magda édesanyjának első férjét.) A már kötetben olvasható receptek többsége Gizelláé,

aki a legenda szerint istenien sütött, de számos rokon, ismerős, barát neve is felbukkan zárójelben, jelezve kitől származik a leírás. Szerintem izgalmasabb és szebb lett volna a kiadás, ha nyomtatásban is a kézírásos recepteket olvashatjuk, sajnos csak a belső borítót illusztrálták vele. 

Persze a lényeg az, hogy ismét repülhetünk 200 évet és tesztelhetjük ezúttal Kondorné receptjét.Mint szinte az összes leírás ez is nagyon rövid, lényegre szorítkozó. Ez nyilván annak köszönhető, hogy a kor háziasszonyainak nem kellett szájba rágósan pontról-pontra leírniuk a folyamatot, lévén mindegyikük profi volt, fél szavakból is értették egymást. Vonatkozik ez erre az igazán klasszikus teasüteményre is, ami hihetetlenül omlós, vaníliás, mandulás, lekvárral ragasztva. Mennyei.Íme:

Teasütemény (Kondorné)

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 21 dkg vaj,
• 7 dkg cukor
• 10 dkg héjatlan mandula (darált)

"Gyúródeszkán jól kidolgozzuk, késhegynyire kinyújtani, formákkal kiszaggatni. Fehérre sütjük, melegen vaníliás cukorporral meghintjük, lekvárral kettőt összeragasztunk."

Akinek azért hiányozna némi instrukció, íme:

1. A hozzávalókat dobáld be egy tálba és jól gyúrd össze.

2. Lágy a tészta, kicsit nyújtás előtt érdemes szerintem hűtőbe tenni.

3. Majd nyújtsd ki vékonyra és kapd elő a formákat, szaggass vagy bízd rá ezt a melót a gyerekekre. Szerintem a bonyolult formákat itt nem érdemes használni, mert a kész süti olyan omlós, hogy szinte szétmállik, mi maradtunk az egyszerű karikáknál.

4. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztasd őket és süsd addig, amíg a széle kezd egy kis színt kapni. A többit pedig már nem kell magyarázni.

A baracklekvár illett hozzá, de egy savanykás változatot is el tudok hozzá képzelni. Mi megjegyeztük Kondorné nevét, szerintem repertoáron fog maradni a teasütije. :)

(Forrás: Egy meszely az fél icce, Szabó Magda ízei)